Krisztusban Kedves Testvérek!
Az üdvösség történetének szimbolikus eseményénél vagyunk a
mai evangéliumban: a kánai menyegzőn, amely nem csak egy kiemelkedően fontos
családi eseményre figyelmeztet Jézusnak, az embernek az életében, hanem isteni
dicsőségének kinyilatkoztatása is itt kezdődik el, amelynek következménye a
tanítványok hite Jézusban az Emberfiában.
Figyelmünket az események folyamatában egy apró mozzanatra
fordítsuk most, mégpedig arra, hogy ki mennyire volt tájékozott az éppen
történő események ok-okozati összefüggéséről, mennyire látta azt, hogy mi miért
és ki által történik.
Már maga a helyzet nehézségének fölfedezése is igen
elgondolkodtató. Kik azok, akik elsőként tudnak arról, hogy fogytán a bor, ha
nem azok, akik hozzák-viszik a kancsókat, a szolgák. Mivel már előrehaladott az
ünnep, talán a násznagy sem aggódik annyira, mert már a gyengébb bor fogy, és ha
abból valaki elcsen néhány üveggel, hát ki bánja. De lehet, hogy túl sokan
meglovasítottak még abból is, talán épp maguk a szolgák… De egy valaki rajtuk
kívül megsejti, hogy itt valami nincs rendben. És ez a valaki nem Jézus, hanem
az ő Anyja, Mária…
Különleges üzenete van ennek a ténynek, még ha nem akarunk
teológiai tartalmat adni neki, akkor is. Sem a vőlegény, sem a Vőlegény. Vagyis
sem az ünnepelt, de még Jézus a vendég-Vőlegény sem tud a dologról. Ezért aztán
természetesnek tűnik Mária számára, hogy szól neki. Vannak dolgok, amit csak
egy Anya, csak egy nő tud észrevenni. És ez így van rendjén. Egyszerűen ilyen
ez a világ. Nem vagyunk egyformák, egyik emberfélnek erre, másiknak másra van
szeme, érzéke.
De ott van még egy másik ok-okozati összefüggés, amiről a
lakodalom szervezői megint csak semmit nem tudnak, csak a vendégek közül néhányan
és a szolgák: hogy honnan van ez a csodálatos bor. És úgy tűnik, ez is
általános, annyira, hogy azt kell mondanunk, rendjén van ez így.
Hányszor sejtjük meg azt, hogy felelősségi területünkön
bizony vannak dolgok, amiket hivatalból tudnunk kellene és halvány fogalmunk
sincs azokról, de mégsem dől össze a világ, nem válik lehetetlenné az élet,
mert vannak mások, akik rokoni, baráti szeretetük, érzékeny lelkületük és
szolgálatkészségük által pótolják ezt a hiányosságot. Talán soha nem is derül
ki, hogy mik is történtek a háttérben, egyszerűen csak a szeretet működik a
maga természetességével. A meghívott vendég Rokon gondoskodik. A Vőlegény ezzel
a diszkrét segítőkészséggel mutatja ki igazán barátja, a vőlegény iránti
szeretetét, hogy nem hivalkodik segítőkészségével.
Ha úgy látjuk, hogy ilyen segítségre környezetünkben is
szükség van, legyünk merészek, hiszen ha magunk is ilyet teszünk, abban nem
teszünk mást, mint amit Jézus és Mária tett rokonai körében. Azok között, akik
között látványos csodát nem nagyon tehetett, de ilyen rejtett jót igen.
És ha gyanússá válik, hogy valami ilyesmi történik velünk,
nem kell annak feltétlenül nyomára lelni, hisz akinek kell, az úgyis felismeri
a tett dicsőségét és hitre jut ezáltal is, a természetfölötti Szeretet jelenlétének
hitére. Amen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése