A Pázmány Péter Katolikus Egyetem fennállásának 380. évfordulója alkalmából készült egy tanszéki történet, melyet az alábbiakban teszünk közzé.
Morális tanszék története
Hermann Egyed és Artner Edgárd: A hittudományi Kar története
1635-1935. Budapest, 1938. Királyi Egyetemi Nyomda
I. rész a kar története a jezsuita rend vezetése alatt
(1635-1773)
Nagyszombatban a szemináriumot Oláh Miklós indíttatta a
jezsuiták vezetése alatt , melyhez Miksa császártól 1567. július 1-én kapta meg
az alapítólevél megerősítését (feltehetően 1566-ra). Ezt a tűzvész miatt is
megszűnt intézményt „1590-ben Chereödy Márg buzgólkidására Kuthasy (János) érsek ugyan újra megnyitja,
de már csak 2-3 éves teológiai tanfolyammal (casus)”[1]
Mihályfi i.m. ll k. 183. l.
Pázmány Péter által „…kivitelre került a nagyszombati
szeminárium bővítése. Ebben csak lelkipásztorokat kívánt neveltetni, ezért csak
liturgiát, egyházi éneket és erkölcstant (casus) adtak benne elő.”[2] 12.
lábj: Frnakl V., Pázmány P. és kora, II. k. 370., II. k. 208. köv. l., Mihályfi
Á. A papnevelés története, Budapest, 1896. I. k. 205. köv. ll.
„Pázmány szemeláttára születik meg a bécsi egyetem
„Pragmatica Sanctio”-ja, amely hosszú harcok befejezéseképen a jezsuita rendnek
biztosítja itt is a filozófiai kar összes tanszékeit és a teológiai kar
katedráinak túlnyomó részét is…” 19. lábjegyzet: „2, (később 3) erkölcstani, 1
casuisticai tanszéket”[3]
Az 1635. november 13.-i egyetemi ünnepi megnyitó idejében,
miközben „a filozófiai kar ekkor még csak egyetlen logikatanárból állott” …
„szerepelt két casuista tanár. Legalább egy casuista-tanár minden olyan
jezsuita kollégiumban volt, ahol rendi növendékeket is neveltek… a rendi
névtárak tanúsága szerint akkor négy jezsuita hittanhallgató (theologi morales, studiosi casuum)
volt. Tanáruk 1635-ig Jászberényi Tamás volt,
, aki most egyűttal a bölcsészeti kar dékánja is lett. Summerecker provinciális
kívánságára, hogy a meginduló egyetem tekintélye nagyobb legyen, Dobronoki
rektor még a nagyszombati iskola tanulmányi felügyelőjét, Keresztes Istvánt is
megbízta a casusok előadásával.” 30. lábjegyzet: Orsz Lvt. Kamara, Acta Jes.
Registr. Coll. Tyrn. Fasc. 8. n. 17. Az 1636-os névtár már mind a kettőt mint
erkölcstantanárt sorolja fel. Jászberényi 1636. jan. 2-án, Keresztes jan. 7-én
kezdte meg előadásait. 31. lábjegyzet: Actuum academicorum Coll. S.J. Tyrn.
Tomus decimus septimus continens ephemerides… academiae (Egyetemi Könyvtár
kézirattára, Coll. Pryana, tom XXX.) 1636. jan.2. és 7. bejegyzés.)… A négy
jezsuita hallgatón kívül az első évben még hat, a következő évben tíz egyházmegyei
növendék volt az erkölcstani és hitvédelmi stúdiumokon. Az első gyakorlatot
(collatio casuum) 1636. január 27-én tartották meg. 33. lábjegyzet: Frankl,
i.m. 166. l., Mihályfi i.m. I. k. 210. l.[4]
„A hittudományi kar tulajdonképpen születésnapja – a
hároméves filozófiai kurzus letelte után – 1638. nov. 3-án következett be.
Pázmány az alapítólevélben meghagyta, hogy a hittudományi karnak a jezsuita
egyetemek szervezetének megfelelően két scholastica theologiai (dogmatikai),
egy casuisticai, egy controversia-, egy szentírási és egy héber nyelvi,
összesen tehát hat katedrája legyen.[5]
„A rendi névtár szerint… Kraiachich Lukács és Palkovich
Márton casuisticát tanítottak…A karnak ettől kezdve (ti. 1639 szerk.) 1753-ig
majdnem állandóan hét előadója volt, mert a casuisticát – Pázmány alapításán
túlmenően – rendesen két tanár szokta előadni.”[6]
„Még ugyenebben az évben (t.i. 1638. nov.) megtartották a
prímás jelenlétében az első havi vitatkozást (disputatio menstrua). Két
jezsuita hallgató vitatkozott a bűnbánatról és a hitről. Erre a témára célozva
mondotta a vitatkozás végén Lósy (t.i. Lósy Imre prímás), hogy Magyarország
boldog lehet, hogy hittudományi kara is van már és remélhető, hogy áldásos
hatásaként hazánk bűnbánatot tartva, egykor vissza fog térni az ősi hitre. 37.
lábjegyzet: Litterae Annuae, 1638, 23. l. Ortus, 132. köv. l.
1644-52 között „a hittudományi fakultás… majdnem teljesen
szünetel. A rendi évkönyvek ebben az időszakban csak a casus és a controversia
tanárait sorolják fel, akik … a jezsuita kollégiumban maradt növendékeknek
adták elő a felszentelésükre szükséges ismereteket. … Doktori avatás is csak
egy történt: Dempster Ferencet avatták 1650. febr. 24-én, aki azonban már
azelőtt is tanította a casuisticát. Ekkor, az 1651-52. évben, tűnik fel mint
casuista Topos Ferenc: ő az első tanár, aki a teológiát is Nagyszombatban
végezte.”[7] Ő
később dékán is lett.
„Ragályok által okozott fennakadások mellett ebben a
században még kétszer zavarta meg az egyetem és vele együtt a hittudományi kar
működését a háború: 1663-ban a török közeledtének hírére széledt szét a tanári
kar és az egyetemi ifjúság. A teológiai előadásokból megint csak a casuisticát
tartották meg. A sokféle veszedelembe került jezsuiták közt volt a karnak egyik
tanára, Topos Ferenc és egy későbbi tanár, Zavatkay György is, akiket a báhonyi
erdőben magyar kóbor csapatok raboltak ki. 50. lábjegyzet: Szentpétery (L.
Szentpétery I., A bölcsészettudományi kar története /A Kir. M. Pármány P. Tud.
Egy. Története, Budapest, 1935./) 20. köv. l.
„A Tököli-felkelés következtében azután megint hat év esett
ki a kar életéből. 1683-ban Tököli hadai elfoglalták Nagyszombatot is és több
más jezsuitával szinte az egész hittudományi kart fogságba hurcolták: Topos
Ferenc kancellárt, … Szluka András casuistát… A foglyokat a kurucok különböző
várakba vitték szét, a császári hadak előnyomulásával azonban majdnem mind élve
szabadultak. Topos Ferenc azonban ezt a második veszedelmet nem élte túl.
Éleskő várában halt meg.” 52. lábjegyzet: Progrssus. 34. köv. ll.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése